- Vojvodina, Serbia (Magyarul)
| |
|
||||||
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
„NEMZETKÖZIESÍTSÜNK”-E
VAGY SEM: Tojástánc
Tegnap Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség székházában megtartott sajtótájékoztatón Kasza József elnök mellett Kern Imre, a párt ügyvezetõ alelnöke, Bunyik Zoltán és Dudás Károly alelnökök, valamint Egeresi Sándor, a VMSZ tanácsának elnöke is elmondta véleményét a VMSZ csúcsvezetése elleni feljelentésekrõl. Rendkívül nagy sajtóérdeklõdés mellett zajlott a pártvezetõk nyilvánosság elé lépése ez ügyben. Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke a párt elnökségének álláspontját ismertette, miszerint a testület úgy értékeli, hogy az utóbbi hetekben kitervelt politikai hajsza indult a vajdasági magyarok által legnagyobb támogatást élvezõ párt és a párt vezetõi ellen. -- Felettébb szembeötlõ, hogy egybehangolt lejáratási kampányról van szó, hiszen a szakma becsületétõl eltérõen a szabadkai kerületi ügyész a szerb nyelvû sajtó képviselõit tájékoztatta a VMSZ magas rangú vezetõinek állítólagos mesterkedéseirõl, azaz hivatali posztjukkal való visszaélésrõl. Az érintettek így a szerb nyelvû sajtóból értesülhettek a letartóztatásukat sürgetõ ügyészi kezdeményezésrõl. Azt hiszem, egyetértenek velem, NEM ez a módja az eljárásnak – mondta Egeresi Sándor, s hozzátette, nyilvánvalóan az a cél, hogy megdöntsék a VMSZ-es hatalmat Szabadkán, és hogy megingassák a demokratikus vezetõséget Vajdaságban, mely koalíciónak szerves részét képezi a VMSZ. A MAGYAROK CSAK TÁNCOLJANAK Dudás Károly, a párt alelnöke arra figyelmeztetett, hogy egyértelmûen visszarendezõdésrõl van szó. -- Nem a vajdasági magyarságra jellemzõ, hogy részt vett a háborús bûnökben, hogy hadizsákmányt szerzett, hogy meggazdagodott volna a privatizációban. Az államilag Kosovóról Szabadkára vezényelt ügyész révén a vajdasági magyarságot kívánják megfélemlíteni. Az a cél, hogy a magyarok ne politizáljanak, ne vegyenek részt a közéletben, csak táncoljanak, zenéljenek, akkor nem lesz semmi baj. A megfélemlítés most is a cél, mint ahogyan az elsõ magyar érdekszervezet megalakulásakor, amikor sorra tartóztattak le bennünket, engem személy szerint is. Éppen ezért fordul a VMSZ a nemzetközi szervezetekhez segítségért, s megfigyelést kér az esetleges eljárások során. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az igazságszolgáltatás galád eszköze lett ennek a leszámolásnak. Éppen ezért követeljük az igazságszolgáltatás mielõbbi reformját is. Most páni félelem fogta el Szerbiát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Kosovo számukra elveszett. Attól félnek, hogy Vajdaság is elveszik. Vajdaság nem veszik el – mondta a VMSZ alelnöke. AZ ETNIKAI INDÍTTATÁS SEM ZÁRHATÓ KI Bunyik Zoltán, a párt másik alelnöke szintén azt emelte ki, hogy idõzített és összehangolt kampány folyik a VMSZ három csúcsvezetõje ellen egyes szerbiai pártok, szerbiai kormányszervek és egyes szerb nyelvû médiumok részérõl. Ezt a következõkkel támasztotta alá:-- Esetemben a rendõrségi feljelentés szándékát a Szerb Radikális Párt a parlamentben még a feljelentés ténye elõtt bejelentette. Továbbá a bíróság és az ügyészség azt állítja, a kihallgatás elõtt nincs jogom megtudni, mivel gyanúsítanak, ugyanakkor a rendõrség és az ügyészség szándékosan és törvényellenesen kiszivárogtatja a feljelentések tartalmát a szerb nyelvû bulvársajtó és a Magyar Szó útján – mondta és hozzátette, hogy a számos jel mellett a szóban forgó kampány okaként az etnikai indíttatás sem zárható ki. – A vajdasági magyarság éppen a VMSZ politikai erejének köszönhetõen a 80 éves kisebbségi sors során még sohasem volt ilyen befolyásos szerepben a magyarság érdekérvényesítése terén. Hogy kiket zavar az, hogy a magyarok konstruktív államirányító szerepet vállaltak, az éppen most derül ki. Mi a szerbiai hatalom célja ezzel a kampánnyal? Egyértelmûen a vajdasági magyarság megfélemlítése és politikai szerepvállalástól való elriasztása. A szerbiai hatalom számára csak az a jó magyar, aki statisztál a szerb pártokban, és nem követel magyar iskolát, részarányos foglalkoztatást, autonómiát – mondta Bunyik Zoltán, majd kitért arra is, hogy a szerbiai hatalmi szervek etnikai szelektivitást gyakorolnak, és a magyarok ellen diszkriminatív lépéseket tesznek. Éppen ezért követelik a belügyi és igazságszolgáltatási szervek mielõbbi reformját, ezen belül a magyarok részarányos foglalkoztatását itt és más állami szervekben, s megtisztítását mindazoktól, akiknek köze volt a nacionalista hisztériához és a törvényellenes történésekhez. Bunyik Zoltán elmondta, rágalmazásért feljelentést tesz Smiljana Koèiè, a Szerb Radikális Párt újvidéki titkára ellen, aki nyilvánosan bûnszövetkezetbeli tagsággal és sikkasztással vádolta meg. -- Ez ellen a rágalom ellen csak úgy védekezhetem, ha nyilvánosságra kerül a vagyonbejelentési lapom, amelybõl kiderül, hogy az utóbbi 15 évben nem vásároltam sem én, sem családtagjaim semmilyen ingatlant, s hogy vagyoni gyarapodásom kizárólag öröklés útján történt – mondta Bunyik Zoltán. A párt alelnöke azt is követelte, hogy a radikális párt vezetõi is hozzák nyilvánosságra vagyonnyilatkozatukat, abból majd kiderül, hogy a vádlók vagy a vádlottak vagyona gyarapodott-e. Azt a két rendõrségi felügyelõt is felszólította, hogy hozzák nyilvánosságra vagyonnyilatkozatukat, akik a vizsgálatokat végzik az ügyben, hiszen, mondta Bunyik, olyan értesülései vannak, hogy a két felügyelõnek érdekeltségei vannak az újvidéki építészeti, illetve lakáspiacon. NINCS TITKOLNIVALÓM Kern Imre, a párt ügyvezetõ alelnöke arról beszélt, hogy egyetlen döntést sem hozott meg egyedül a szabadkai önkormányzatban. Amit aláírt, az a szabadkai községi végrehajtó bizottság határozata volt. Nem menekül a felelõsség alól, vagyonnyilatkozatát is megnézhetik. Az elmúlt 15 évben dolgozott és úgy élt, hogy családjának teremtsen valamit. Titkolnivalója nincs. Kasza József pártelnök az újságírók hada elõtt azzal kezdte mondanivalóját, hogy nagyon büszke az elmúlt 20 éves politikai tevékenységére. – Nem ijedtem meg sem Bo¾oviætól, sem a milo¹eviæi hatalomtól és most sem ijedek meg. Nem elsõ esetben indult ellenem támadás, de nagyon bízom benne, hogy ennek most végérvényesen a végére járunk. Büszkén vállalom a Kosovóról Szabadkára rendelt ügyész által koholt vádak alapján a letartóztatásomat is. Az, hogy bérelt újságírókon keresztül a sajtóból kell megtudnom a vádakat, minõsíti az ügyész munkáját, meg azokat is, akik iderendelték. Nem nekem kell a tanúkra nyomást gyakorolnom, hiszen lett volna eddig elég idõm, attól sem kell tartani, hogy elmenekülök ebbõl az országból. Nekik kell majd hamisítaniuk, hogy meg tudjanak vádolni. AZ ÜGYÉSZNEK ELRENDELTÉK, HOGY TALÁLJON VALAMIT ELLENEM Elmenekülni pedig nem fogok addig, amíg be nem bizonyítom az igazamat. Az 1996-os és 97-es ügyekben már kétszer folytattak vizsgálatot. Vádemelés nem történt, most harmadszor is meg akarják próbálni. A cél személyem lejáratása, munkám ellehetetlenítése és a vajdasági magyarság megfélemlítése. Remélem, eljön majd az az idõ is, amikor a szervezett bûnözés elleni bíróság vezetõjének választ kell adni arra a kérdésre, miért gyakorolt nyomást egy álló napon keresztül a szabadkai ügyészre, hogy bármi áron tegyen ellenem feljelentést, legalább csak annyira, hogy az újságokban meghurcolják a nevemet. Miután az ügyész kijelentette, hogy nem hajlandó politikai leszámolásokban részt venni, egy héten belül vagy tíz napon belül menesztették, és idevezényelték az új ügyészt azzal a feladattal, hogy példát kell statuálni Szabadkán. Találjon ellenem bármit. Most harmadik alkalommal kezdik vizsgálni a kilenc évvel ezelõtti dokumentumokat. Most nem várok a hazai hatóságokra, mint ahogyan tettem a magyarok elleni atrocitások idején, hanem máris kijuttattam a nemzetközi fórumokhoz ezeket a dokumentumokat, hogy ott is lássák, mirõl van szó. Az igazságszolgáltatásban nem bízhatunk, mert olyan embert védelmez, aki végig velünk volt a szerbiai ellenzék megbeszélésein, és jelentéseket küldött az államvédelemnek, aki bejött a polgármesteri irodámba és egymillió márkát kért ezekért a dokumentumokért, amelyeket most lobogtat. Én akkor kizavartam, s erre büszke vagyok. S nem kell sokat találgatni, hogy ez ki volt: Mirko Bajiænak hívják. Nem lehet Kaszát megvenni – mondta a pártelnök, s hozzátette, a személye elleni támadássorozat akkor kezdõdött, amikor ki merte mondani, hogy atrocitások folynak a vajdasági magyarok ellen. -- Kaszának az a legnagyobb baja, hogy nem tud hallgatni. Állok elébe mindenféle támadásnak: sem magamnak, sem másoknak törvénytelen hasznot nem biztosítottam. Az egyetlen bûnöm, hogy a kérdéses ingatlanok esetében nem kértem eladási engedélyt a milo¹eviæi hatalomtól. De abban az idõben minden önkormányzat így mûködött. MOST ÚJRA ELÕVETTÉK KASZÁT Nem véletlen, hogy ez a támadás most történik. Mindig akkor csapnak fel a hullámok, amikor valami kolosszális dolog történik az országban. Most is így van ez. A lakosság zömének szembe kellene nézni az állami szervek utasítására történt és állami szervezetek által elkövetett vérengzésekkel, a srebrenicai leszámolással. Most is elõveszik Kaszát, hogy a figyelmet errõl eltereljék – mondta Kasza József. Arra is kitért, hogy mostanság a VMSZ-ben egymásnak adják a diplomaták a kilincset. S mindent tudnak, ami itt történik a magyarsággal. Ez öröm, de Szerbia számára szánalmas, ugyanis az EU parlamenti bizottságának látogatása után is folytatódnak a magyarok elleni kilengések. A rendõrség továbbra sem találja a tetteseket, vagy ha megtalálja õket, akkor rendre azt állítja, nem nemzeti alapon történt az incidens. -- Érdekes, hogy azokat nem találták meg, akik a templomainkat robbantgatták, azt sem, aki a Kosztolányi-szobor mögé bombát helyezett, és azt sem tudják, ki az, aki Zentán és Szabadkán a pamfleteket írja, pedig az egész város tudja – mondta a pártelnök. Kiemelte, hogy egyetlen döntése, intézkedése elõl sem kíván menekülni. Ám nem az olyan igazságszolgáltatás elõtt akar felelni, amilyen most Szerbiában van, hanem nemzetközi megfigyelõket kér, és kapni is fog, mondta. A pártelnök szerint a vajdasági magyarság elleni kampány összefüggésbe hozható a kosovói helyzettel, hiszen ott az események tornyosulnak. -- A kosovói szerbek esetében mindenfajta autonómiát elfogadnak. Kérdem én, a vajdasági magyarság 10 évvel ezelõtt legálisan benyújtott autonómiakövetelésére miért nincs a mai napig válasz. Miért vagyunk mi kevesebbek, mint a kosovói szerbek. Vagy bennünket nem anya szült? Ez a kormánynak a bûne. Ha az a cél, hogy elmeneküljek ebbõl az országból, nem menekülök el. A VMSZ eddig is kiállt a vajdasági magyarságért és ezután is ezt teszi – mondta Kasza József. A tegnapi szabadkai sajtótájékoztatón bejelentették, hogy ma a párt tanácsa vitatja meg a vezetõsége elleni szervezett támadást. |
Why so many Hungarians across the border?
The American-Hungarian community is increasingly concerned by the recent outbreak of violence in Vojvodina "Ethnic Cleansing" in action. How did this region become part of Yugoslavia? Read "The Conflict in the Former Yugoslavia and Autonomous Region of Vojvodina, and the Need for a More Coherent U.S. Foreign Policy." Refer to the following demographic maps comparing Vojvodina in 1910 and 1991. Note that the decline shown does NOT take into consideration the significant escalation of atrocities against Hungarians over the last decade:
Click images for larger version Koszorús
Ferencet idézi az újvidéki Magyar Szó: „NEMZETKÖZIESÍTSÜNK”-E
VAGY SEM Magyar
Szó, Újvidék, 2005. október 15-16 A „kisebbítésügyi” miniszter szerint messzemen politikai károkat okozhat, és a - mindkét oldali - nacionalisták malmára hajtja a vizet, hogy a vajdasági magyarság az etnikai incidensek nemzetköziesítését kívánja elérni. Az örökké morózus belgrádi politikusok egyikének ilyen álláspontján csak nevethetnénk, ha nem sírni volna inkább kedvünk: régi rendszerek klasszikus hozzáállása volt, hogy az keveri a bajt, aki panaszkodik, mert fejbeverték. szintén reméljük, hogy ilyen politizálással soha nem jut valaki az EU-ba. Habár
ki tudja! A magyar miniszterelnök már ott van, pedig - Rasim
Ljaji hoz hasonlóan - egyáltalán nem vádolható
a kisebbségek iránti részrehajlással. De lehet,
hogy igaza van: a „nagyoknál” manapság sem népszer
a panaszkodás. Ezt láttuk a magyar kormányküldöttség
múlt heti amerikai látogatása során is, amikor
a házigazdák helyesl leg fogadták, hogy Gyurcsány
Ferenc „nem a múltbeli sérelmeket hánytorgatja
fel” és nem a határokon túli magyar kisebbségek
nehézségeir l számol be nekik, hanem azokról
az er feszítésekr l, amelyeket Budapest tesz egyes szomszédos
f városok (Bukarest és Belgrád) felé, hogy
a kölcsönös jóindulatot gerjessze. A vajdasági magyar vezet k tavaly nyáron önként lemondtak a „nemzetköziesítés” egyik els lehet ségér l, amikor nem fogadták el egy mérsékelt washingtoni szervezet meghívását, hogy vegyenek részt a képvisel házi meghallgatáson. Féktelen „külföldi panaszkodással” tehát nem vádolhatók. Azóta viszont nyilván rájöttek, hogy országon belül és eszközök meg a hatalmi politikai jóindulat híján vajmi keveset képesek elérni. Innen a csütörtöki brüsszeli fellépés kényszere. Az amerikai lobbisták szerint mindenütt és mindenkinek el kell mondani a sérelmeket, ahol és akik hajlandók azokat meghallgatni. Természetesen nem farkast kiáltva, de nem is szégyenl sen elhallgatva azt, hogy mit l fekete a szemünk alja. Így például az sem volt fölösleges, hogy Orbán Viktor beszélt azokról a Nemzetközi Demokrata Unió közelmúltbeli washingtoni munkareggelijén (ahol Bush elnök is hallhatta t). Tom Lantos legújabb, Koštunicához intézett levele után kisvártatva kiengedték a több hónapos vizsgálati fogságból Ágoston Gabriellát, tehát az sem volt hiábavaló, noha nyilván a miniszterelnök soha nem ismerné el, hogy a levélnek köze volt a dologhoz. A magyar kormány gyakran hangoztatja, hogy iraki meg afganisztáni részvételével sikerült kiépítenie egy olyan pozíciót, amelyben Washington igenis meghallgatja a véleményét. Akkor miért nem használja ki ezt az örvendetes tényt a kisebbségi ügyekben is!? Ifj. Koszorús Ferenc washingtoni lobbista így teszi fel a kérdést: „Vajon a jelenlegi magyar kormány részér l miért nem hangzott el a mostani amerikai úton akár egyetlen felszólalás is a vajdasági incidensekr l!? Az autonómia szükségességér l nem is beszélve!?” A vajdasági magyar vezet k - azok is, akik a partvonalról ágálnak - jól tudják, hogy fölösleges konfrontációval nem megy az ember semmire. De egy „megbízható és kiszámítható szövetségest l” (ahogyan Budapest szívesen lefesti önmagát) Washington is legalább meghallgatná a helyzet tárgyilagos elemzését. Ennyit mindenképpen el lehetne várni a magyar kormánytól - különösen, ha inkább hatalmát (népszer ségének egy részét) adná fel, csak állampolgárságot ne kelljen adnia. Úgy t nik azonban, hogy inkább a minél szélesebb kör koalícióépítés, valamint a rokonszenvez idegenek tisztességes és folyamatos tájékoztatása vezet el bbre, nem a Budapestre való támaszkodás. A fent említett belgrádi miniszter pedig nagyon jól tudja, hogy saját kormányelnöke is akkor enged csak, amikor azt külföldi beintés teszi elengedhetetlenné. Vagyis
a „nemzetköziesítést” a szánalmas
belgrádi merevség - és a túlzott budapesti
rugalmasság - teszi szükségszer vé, nem a vajdasági
magyarság panaszkedve.
5/13/2004 - Vojvodina Leader Accuses Belgade Elite of Oppression...The
speaker of Vojvodina's parliament, Nenad Canak, has accused political
elites in Belgrade of harassing pro-European and democratic parties in
that province, Deutsche Welle's "Monitor" reported on 12 May. Canak said
the alleged oppression is the result of a slide toward increasing nationalism
in Belgrade. In early March, members of Serbian Prime Minister Vojislav
Kostunica's coalition slammed an initiative for greater autonomy for Vojvodina
as a "direct attack on the integrity of the Serbian state and the interests
of the [ethnic Serbian] majority population." The so-called Subotica Initiative
as led by Canak, who heads the League of Social Democrats in Vojvodina,
and Jozef Kasza of the League of Vojvodina Hungarians
AHF Related Links
These are .PDF files.
|
10/14/2005
- Koszorús Ferencet idézi az újvidéki
Magyar Szó:
Monica
Seles - (b. in the Vajdaság (Vojvodina), the Hungarian
region that was given to Serbia/