|
Tweet |
 |
 |
|||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
||
| Paris 1900 | ||||||||
Did you know...as of 2012, Hungary ranks 8th in the world in medals at the Summer Olympic Games despite its being torn apart after WWI and losing half her total population and 2/3 of her territory. This does not include an additional 6 medals won in the Winter Olympics nor the Hungarians that won medals as nationals of other countries after borders were artificially redrawn or after emigration.
Hungary in the Olympics - Select a Year: |
Sections:
COPYRIGHT: |
|
1900 Highlights
See all 1900 medalists (in Hungarian) |
Bauer was the champion in the men's discus throw at the 1900 Summer Olympics. It was his first international competition. He won with 36.04 metres, a new world record. He threw so long the discus went past the boundaries set by the Paris Olympic officials, sending all three of his throws into the crowd. 1900. Bauer Rudolf diszkoszvetés Bauer Rudolf atléta 1932. november 9-én, 53 éves korában távozott az élôk sorából. Hajós Alfréd után második magyar sportemberként nyert olimpiai bajnokságot és a sors furcsaságaként aranyérmeseink közül másodikként hunyt el. A magyaróvári gazdasági akadémia fiatal hallgatója a világon elsôként dobta a diszkoszt fordulattal vett lendülettel. Az új technikával forradalmasította a dobótechnikát. A magyar atlétika elsô aranyérmét nyerte Párizsban 36.04 méteres dobásával. Olimpiai gyôzelme idején még csak 21 éves volt, de ezt követôen már csak néhány atlétikai versenyen indult. Az evezéshez pártolt. Vidéken gazdálkodott. Az 1900. július 15-én aratott gyôzelmének százéves jubileuma alkalmából 2000 nyarán emléktáblát helyeztek el egykori lakóházán a Kinizsi utcában. Az aranyérem története
Az olimpiák legnépesebb és legjelentősebb sportágában eddig mindössze kilenc atlétánknak sikerült győznie, közülük a legváratlanabb siker Bauer Rudolf elsősége volt, aki magyaróvári magányában nem csupán megpróbált felkészülni az olimpiára, hanem korszerűsítette a diszkoszvetést, technikai reformjával új korszak kezdődött a hagyományos dobószámban. A mezőgazdász forradalmár így emlékezett újítására:
Az újkori olimpiák kezdetén a diszkoszvetés alapja Müron több mint 2000 éves Diszkobolosz szobra volt, amelyen a kitűnő görög szobrász az ókori diszkoszvetés lényegét örökítette meg, amikor a váll mögé lendül a diszkoszt tartó kar. A 19. század végén, amikor ismét elkezdtek diszkoszt dobni, az atléták a régi hellén stílust próbálták utánozni. Az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban, a nagy esélyesek a görög diszkoszvetők voltak, akik az antik diszkoszvető szobor mozdulatát utánozták. Az amerikai súlylökő, Garrett kileste a görög dobókat, és két nappal a verseny előtt rájött, hogy a féltérdeléses testhelyzet nem megfelelő, ezért megpróbált álló helyzetből, lendületet véve dobni. A hazai nézők nagy bánatára az amerikai újító 29,15 méterrel legyőzte a világcsúcstartó görög Paraszkevopouloszt, aki szobortechnikával 28,95 métert dobott. A franciák a világkiállítás árnyékában botrányosan szervezetlen ötkarikás játékokat rendeztek, amelyen a diszkoszvetést a Boulogne-i parkban kialakított pályán bonyolították le, ahol tizenhatan vetélkedtek a győzelemért. "Párizsban, az edzéseken nagyszerűen ment a dobás - emlékezett vissza Bauer Rudolf. - Egy ízben 38,10 métert dobtam, amellyel túlszárnyaltam az akkori világcsúcsot. A versenyen azonban, mint a legtöbb sportolót, engem is elfogott az idegesség, és bár az első dobásaim a selejtezőben jól sikerültek, és 36,04-re repült a diszkoszom, a délutáni döntőben javítani már nem tudtam. Ám ezzel is elnyertem az olimpiai bajnokságot." A magyar atlétika első sikeréből kisebb politikai botrány lett, mert az ünnepélyes eredményhirdetéskor a győztes tiszteletére a zenekar elkezdte játszani az amerikai himnuszt, mert azt hitték, a németes nevű sportoló az Egyesült Államokból érkezett. A magyar sportvezetők sietve jelezték a tévedést, azt, hogy Bauer nem amerikai, hanem magyar. A zenekar kottát váltott, újra hangolt, majd elkezdte játszani az osztrák himnuszt, amire a magyarok hangosan tiltakoztak. A huszadik század elején Bauer Rudolf sem erkölcsi, sem pedig anyagi elismerést nem kapott olimpiai győzelmért. A kiváló sportember 21 évesen, a csúcson abbahagyta a nemzetközi szereplést. Az olimpia után már csak vidéki gazdászversenyeken indult, és saját örömére dobálta a diszkoszt, amellyel 43 méterig jutott. Ez is jelzi, hogy megfelelő támogatással és edzői segítséggel még sok kiemelkedő eredményt érhetett volna el. Emiatt azonban soha sem bánkódott, mert Bauer Rudolf nem a sikert, hanem a sportot szerette: úszott, tornázott, evezett, vívott, sőt válogatott labdarúgó is volt. Tanulmányai befejezése után a Fülöpszállás melletti Sósér-pusztán gazdálkodott, ahol nem diszkoszt, hanem búzát, kukoricát vetett, és boldogan élt. A magyar atlétika első olimpiai bajnoka még idősebb korában is büszke volt arra, hogy a görög diszkoszvetést megreformálta, és a fordulással való dobást az egész világon átvették, és ez lett a versenyszám új stílusa.
|
Featured Olympian 
A diszkoszvető Bauer Rudolf teljesítménye megismételhetetlen, mert ugyan az elmúlt 110 évben magyar szempontból sok kellemes meglepetés is született az olimpiákon, de 1900-ban, párizsi győzelme különlegességnek számít. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatójának ugyanis első nemzetközi versenye az olimpia volt, amelyen úgy győzött 36,04 méteres világcsúccsal - amelyről később kiderült, hogy csak Európa-rekord lett - hogy sem előtte, sem pedig utána még magyar bajnok sem volt. Ugyan 1897-ben 31,15 méterrel